BECHTEREW KÓR (SPA)

A spondylitis ankylopoetica (kiejtése: spondilítisz ankilopoetika (SPA), vagy másnéven: Bechterew-kór, SPA) krónikus, fokozatosan előrehaladó gyulladásos sokízületi betegség, amely elsősorban a csigolyák közötti, továbbá a keresztcsont-csípőcsont ízületeket sújtja. Az esetek mintegy harmadában a térd, a csípő és a bordák ízületeiben is megjelenhet a gyulladás, sőt az inakban és a szalagokban is, azok csontokhoz történő tapadási helyén. A betegség jellemzője az ízületek és a szalagok fokozatos elmeszesedése, aminek következménye az egyre merevebb, beszűkült mozgású gerinc kialakulása.

Közép-Európában a betegség előfordulási gyakorisága 0,3 % körül van, tehát 100000 emberből mintegy 300 főt érint és főként fiatal férfiaknál jelentkezik. Leggyakrabban 16 és 45 éves kor között kezdődik, férfiaknál 7-szer gyakoribb az előfordulás, mint nőkben. Ez alapján hazánkban 30 000-nél valamivel nagyobb számú beteggel kell számolnunk. Valamennyi reumatológiai kórkép közül leginkább a spondylitis ankylopoeticában figyelhető meg leginkább a családi halmozódás.


A spondylitis ankylopoetica pontos kóreredete jelenleg még nem ismert. A betegség kialakulásában genetikai (öröklődő) tényezőknek fontos szerepe van, a betegek 95%-a hordozza a HLA-B27 antigént amely egyébként a egészségesek között csak 7-8%-ban fordul elő. A kórképre férfidominancia jellemző, a betegségre való hajlam és az X-kromoszóma génjei között nem igazolódott kapcsolat. Az öröklésmenet poligenikus, és a genetikai tényezőkön kívül az öröklődésben, kisebb mértékben környezeti tényezők (valószínű fertőzések) is szerepelnek. Régi tapasztalat szerint a betegség gyakran húgyúti-, genitális-, vagy a béltraktus fertőzéseket követően jelenik meg.

A betegség tünetei

A betegség kezdeti tünete általában a deréktáji vagy háti, főleg éjjeli és a hajnali órákban jelentkező fájdalom, amely változó erősségű, de az idővel fokozatosan súlyosbodik. Jellemző a hát reggeli merevsége, ami a fájdalommal együtt a mozgásra enyhül. E tünetek a Bechterew-kórban általában 35-40 éves kor előtt és fokozatosan, lassan alakulnak ki. A hátfájdalomhoz az esetek majdnem felében egyéb ízületek, inak gyulladása is társul.

A későbbiekben, a betegség súlyosbodásával elégtelen mellkasi légzés, hajlott testtartás, gerincmerevség, fáradtság, étvágytalanság, fogyás, a szem szivárványhártyájának gyulladása (iritisz) következhet be.
Ahogy az ízületi felszínek a gyulladás következtében pusztulnak, az ízületek elcsontosodnak. (ankylosis, kiejtése: ankilózis ). A csigolyák kezdenek teljesen összenőni, széleiken csőrszerű kinövések (szindezmofiták) keletkeznek. Az összenövések a mellkas bordaízületeiben folytatódnak, ami fokozódó légzési elégtelenségben is megnyilvánul. A betegség lefolyása hullámzó. Tünetmentes, tünetszegény és fájdalmas szakaszok szabálytalan és kiszámíthatatlan időközökben követik egymást. Egyes esetekben, miután a betegség kitombolta magát, alábbhagy, és a beteg állapota nem rosszabbodik tovább.

A betegség lefolyása nem egységes. Az életminőséget és életkilátásokat a betegség súlyosbodásának gyorsasága, valamint a kialakuló szövődmények határozzák meg.

A betegség előrehaladásával az alábbi szövődményekre lehet számítani:

- Járás- és állásnehézségek: Miután a csigolyák összecsontosodtak - kialakult a "bambusznádgerinc" -, a gerinc erősen előrehajlik, a beteg számára az egyszerű mozgások is nehezen kivitelezhetők az ízületek merevsége és egyensúlyi problémák miatt.

- Nehézlégzés: A mellkas elégtelen tágulása miatt a belélegezhető levegő mennyisége korlátozott. Amennyiben a betegség a mellkast nem érinti, a beteg fizikai teljesítőképessége viszonylag jó, így a hétköznapi tevékenységek elvégzésére képes maradhat.

- Szívbetegség: A kötőszöveti gyulladás olykor a szívbillentyűket sem kíméli. Bechterew-kórra jellemző az aortabillentyű elégtelensége. Másfelől a beszűkült tüdőkapacitás túlmunkát ró a jobbkamrára. A jobbkamra izomzatának elfáradásával nagyvérköri keringési elégtelenség alakul ki. Ez a betegségcsoport a cor pulmonale, melyet bármilyen idült tüdőbetegség is képes kiváltani.

- Tüdőbetegségek: Egyes betegeknél a folyamat a tüdő felső részeiben üregképződést eredményez, mely tüdőfertőzésekre hajlamosít. A legtipikusabb kórokozók a gombák. Ez az állapot leggyakrabban dohányzóknál alakul ki. A szív- és tüdőbetegségek jellemzően az után alakulnak ki, ahogy a gerincoszlop gyulladása megszűnik. Ez 20 évet is igénybe vehet.

- Egyéb szövődmények lehetnek még: vérszegénység, csontritkulás, szivárványhártya- és szaruhártyagyulladás.

Mivel a betegség genetikai eredetű, megelőzésre nincs lehetőség. A szövődmények elkerülése a szakszerű gondozással lehetséges.

A spondylitis ankylopoetica kezelése

A gyulladás kezelése gyógyszeresen lehetséges, a csigolyák összecsontosodása viszont nem gyógyítható. A kezelés elsődleges célja a fájdalom, az ízületi merevség enyhítése, valamint a késői komplikációk megelőzése. Időben megkezdett kezeléssel megelőzhető a gerincoszlop görbülése, elérhető hogy a bambusznádgerinc normális testhelyzetben rögzítse a gerincoszlopot. Az orvos az alábbi gyógyszerek közül választ:

A nem szteroid gyulladásgátlók (ibuprofen, naproxen, indometacin, stb.) segítségével csökkenthető a fájdalom és az ízületek merevsége. Mellékhatásaik (gyomor fekélyképződés, veseműködés beszűkülés) miatt a nem szteroid gyulladás gátlók használatát korlátozni kell.
Betegségmódosító, reumaellenes gyógyszerek (disease modifíying antirheumatic drugs =DMARD) a sulfalazin és metotrexát, hatékonyak lehetnek a végtagízületek gyulladásának  kezelésében, de nem hatékonyak kellőképpen a gerinc betegségére.
A szteroid gyulladásgátlók: a mellékvesekéreg hormonjai (kortizon, kortizol) hatékony gyulladásgátlók, melyek az ízületek csontos összenövéseinek (ankylosisok) kialakulását is késleltethetik. Mellékhatásaik miatt a szteroid gyulladásgátlók használatát is korlátozni kell. Olykor szükséges lehet a szteroidok injekció formájában történő beadás az ízületekbe.

A Tumor nekrózis faktor-alfa (TNF-alfa) gátlóit eredetileg a reumás ízületi gyulladás kezelésére alkalmazták. A TNF-alfa egy olyan fehérje ("citokin"), mely gyulladást elősegítő szerepet játszik reumás ízületi gyulladásban. Gátlói megakadályozzák működését, mellyel az ízületek merevsége, fájdalma, gyulladása eredményesen csökkenthető.

A gyógytorna, fizioterápia szerepe spondylitis ankylopoeticában szenvedő betegek esetében

A Bechterew-kór ma még nem gyógyítható. Megfelelő kezeléssel a beteg életminősége elfogadhatóvá tehető. Hatékony és időben kezdett fizikoterápiával elérhető, hogy a gerinc ankylosisa egyenes gerinc mellett következzen be, mely önmagában is rendkívüli jelentőséggel bír a beteg későbbi életében, munkaképességében.

A fizioterápia célja

- A gerinc mozgásképességének lehetőség szerinti megőrzése
- A csípők mozgásképességének (kinyújthatóságának) megtartása
- A mellkas légzés kapacitásának fenntartása
- A munkaképesség megőrzése
 

A beteg motiválása a mozgásterápia önálló alkalmazására, rendszeres könnyű sportolásra

1. Meg kell megtanulniuk a betegnek egy naponként elvégzendő, a légző izmokat és a gerinc tartásáért a (testtartásért) felelős izmokat erősítő, az ízületi zsugorodásokat megelőző egyénre szabott, erősítő és nyújtási gyakorlatokból álló felügyelet nélkül, önállóan végezhető gyógytornát.


2. A spondylitis ankylopoeticás betegek kardiovaszkuláris (szívet és keringést érintő szervi elváltozásokat gondosan ki kell vizsgálni minden edzésprogram előtt, mert ebben a betegcsoportban nagyobb a szív-keringési okok miatti halálozás veszélye, az átlagos lakósságéhoz viszonyítva.


3. A betegek lehetőségük szerint maximálisan ügyeljen a testtartásának megőrzésére járás és ülés közben. Kerülje a hosszabb hajolást. Próbáljon éjjelente keményebb matracon párna nélkül, vagy a lehető legvékonyabb párna használata mellett háton feküdni, aludni, hogy minimalizálja a nyak előregörnyedését.


4. A napi testtartást javító gyógytorna a gerinc- és a nagyízületeket nyújtó, valamint a gerinc melletti és a végtagízületek körüli izmokat megerősítő gyakorlatokból, valamint légző tornából álljon, napi 2 alkalommal legalább 20 percet. Érdemes a nyújtó tornagyakorlatokat kiegészíteni speciális, izomrostokat nyújtó manuál terápiával is kiegészíteni ebben járatos szakképzett gyógytornász közreműködésével. A gyakorlatok hatékonyságát fokozni lehet még gerincre ható meleg, vagy hideg kezeléssel, melyek csökkentik a gerincmozgások merevségét.


5. Kerülni kell a profi szintű túlzott sporttevékenységet, valamint a gerincre hirtelen ható erőbehatással járó fizikai terheléseket a gerinc sérülésének veszélye miatt.  


6. Időszakonként az egyéni torna mellett gyógytornász által felügyelt száraz- vagy víz alatti torna hatékonyan javítja a funkcionális állapotot és a terhelhetőséget.


7. Rendszeres víz alatti tornagyakorlatok végzése, és a rendszeres úszás is erősen ajánlott, mert tartósan javítani képes a betegek fizikai állapotát, terhelhetőségét, valamint csökkentette a betegek testi fájdalmait.

A kezelések az alábbi fürdőkben vehetők igénybe

Szigetvári Gyógyfürdő

CÍM

 

7621 Pécs, KIrály u. 22.

TELEFON

 

+36-30/971-4371

Dél-Dunántúli Gyógy- és Termálfürdők Egyesülete

Gyógy- és Termálturisztikai Klaszter

Munkatársak: 

Györkös Tamás - elnök

Hankó Bernadett - klasztermenedzser

Madarász Zoltán - turisztikai szakértő, tanácsadó

© 2018 Minden Jog Fenntartva

GDPR

PROJEKT